A legenda szerint n�h�ny sz�z �vvel ezel�tt egy �tf�zott angol �j�sz elhat�rozta, hogy kellemesebb m�dot v�laszt a gyakorl�sra a t�li h�napokban. Letette �j�t, lev�gott a ny�lvessz�j�b�l �s elvonult a k�zeli pub kellemes meleg�be �s k�nyelm�be, ahol �gyess�g�t �gy gyakorolta, hogy a ler�vid�tett ny�lvessz�ket a falra akasztott far�nkszeletbe dobta. Mell� �llt egy m�sik �j�sz, aki megpr�b�lt az el�z�n�l jobb eredm�nyt el�rni �s ezzel megsz�letett a vet�lked�s, a j�t�k, a sport.
Az els� �r�sos feljegyz�sek k�z�tt szerepel, hogy az izincourt-i csata idej�n 1415-ben az angol �j�szok, valamint 1620-ban az els� angol kiv�ndorl�k az �jvil�g fel� haj�zva a Mayflower fed�lzet�n a DARTS valamely form�j�t j�tszott�k. A kezdeti id�szakban a sport a brit civiliz�ci�val �rintett ter�leteken terjedt el. A ma �rv�nyes szab�lyzatok alapj�t k�pez� versenysziszt�m�t els� alkalommal – mint annyi m�s sportn�l – Nagy-Brit�ni�ban dolgozt�k ki a XIX. sz�zad v�g�n �s akkor alakultak az els� szervezetek �s klubok is. Az els� brit nemzeti sz�vets�g 1924-ben j�tt l�tre. Mivel el�tte sokan szerencsej�t�knak tartott�k, ez a szervezet fogalmazta meg el�sz�r, hogy DARTS sport egy olcs�, tiszta, �gyess�gi j�t�k. 1928-t�l eg�szen az �tvenes �vekig a legjelent�sebb DARTS-verseny a Londoni Sunday �ltal szponzor�lt News of World volt.
A sport fejl�d�se a hatvanas �vek v�g�n, a hetvenes �vek elej�n jelent�sen felgyorsult, izgalmas, n�pszer� sportt� fejl�d�tt. A szinte robban�sszer� fejl�d�sben – a sport alapvet� tulajdons�g�b�l ered� n�pszer�s�gen k�v�l – k�t t�nyez� j�tszott fontos szerepet. Az egyik: a technikai fejl�d�s, a felszerel�sek gy�rt�i k�pesek lettek a nyilakat wolfram �tv�zetb�l k�sz�teni, ami el�seg�tette az eredm�nyek jelent�s javul�s�t. A m�sik, tal�n az els� t�nyez�n�l fontosabb: 1973-ban Oliver A. Croft vezet�s�vel alakult brit nemzeti sz�vets�g a British Darts Organization (BDO) a telev�zi� nyilv�noss�ga el� vihette a DARTS sportot.
A BDO megalakul�s�t sorra k�vett�k m�s nemzetek szervezeteinek, sz�vets�geinek megalakul�sa az USA-ban, Sv�dorsz�gban, Ausztri�ban, Belgiumban, �j-Z�landon.
1976-ban brit kezdem�nyez�sre megalakult a nemzetk�zi szervezet a World Darts Federation. Ez a szervezet dolgozta ki �s tartja karban a nemzetk�zi versenyszab�lyzatot, a ranglista rendszert, szervezi �s ellen�rzi a nemzetk�zi ranglista alapj�t k�pez� versenyeket, a DARTS n�pszer�s�t�s�t. A Vil�g Darts Sz�vets�ge 1992. december 14-�n imm�r 48. tagk�nt soraiba felvette a Magyar Darts Sz�vets�get. A versenyz�k �s a versenyek nagy sz�ma egy k�r�ltekint�, ter�letekre, szintekre tagoz�d� versenyrendszert, komoly szervezetts�get ig�nyel. A havonta megjelen� hatvannyolc oldalas Darts World magazin Anthony J. Wood szerkeszt�s�vel, folyamatos t�j�koztat�st ad a versenyek �ll�s�r�l �s figyelemmel k�s�ri a sport�g esem�nyeit szerte a vil�gon. A m�holdas sport TV-csatorn�k kamer�i ott vannak a jelent�s versenyeken, azok izgalm�t eljuttatj�k a sportcsarnokokb�l az otthonokba. A sz�mos �vente rendezett verseny k�z�l a legjelent�sebb a Vil�g Kupa. Nagy-Britannia ter�let�n jelenleg m�r t�bb mint 6,5 milli� j�t�kos versenyez rendszeresen. Vil�g Darts Sz�vets�gnek ma m�r 52 tagja van.
A DARTS sport n�pszer�s�d�s�nek �jabb hatalmas l�k�st adott a j�t�k g�pes�tett v�ltozata, az �gynevezett soft darts j�t�k. Itt a j�t�k l�nyege nem v�ltozott, viszont a verseny menete leegyszer�s�d�tt, hisz a j�t�k levezet�s�t a g�p saj�t maga v�gzi el, l�tv�nyosabb� �s sz�rakoztat�bb� t�ve ezzel a j�t�kot. M�ra a vil�gon sz�mos c�g gy�rt soft g�pet, melynek k�sz�nhet�en l�tv�nyos nagy �rdekl�d�st kelt� nemzetk�zi versenyek ker�lnek megrendez�sre, melyek a m�dia sport k�zvet�t�seiben el�kel� helyen szerepelnek. Ez�ltal egyre t�bb ember kap �lland� inform�ci�t a darts j�t�kr�l �s kedvet ahhoz, hogy maga is elkezdjen j�tszani.
Az eur�pai g�p gy�rt�k 1996 v�g�n l�trehozt�k az Eur�pai Darts Uni�t (EDU), mely csak a soft j�t�kst�lust k�pviseli. Megszervezte az �venk�nti t�z fordul�s nemzetk�zi bajnoks�got, amelynek fordul�i egyes tagorsz�gokban ker�lnek megszervez�sre, �gy Sv�jc, N�metorsz�g, Spanyolorsz�g, Olaszorsz�g, Ausztria, Szlov�nia, Csehorsz�g, Magyarorsz�g Horv�torsz�g ad otthont a fordul�knak.
A darts j�t�k egyre nagyobb ismerets�g�nek k�sz�nhet�, hogy a 2001-ben az angol parlament hivatalosan is sportt� nyilv�n�totta �s ezzel egy id�ben megt�rt�nt a darts olimpiai szaksz�vets�gek k�z� t�rt�n� felv�tel�nek k�relme.