http://veg-tv.info/Earthlings
egy nagyfilm.. (van hozz� magyar felirat) Ha nem akarod megn�zni, olvasd el a k�vetkez� sorokat.. (a filmb�l van ki�rva)


F�ldlak�:
Az, aki a F�ld�n lakik.
Mivel mind a F�ld�n lakunk, mindannyian F�ldlak�knak sz�m�tunk. A F�ldlak� kifejez�s nem utal fajra, fajt�ra, vagy nemre.
Mag�ba foglal mindannyiunkat: meleg- �s hidegv�r�t, eml�st, gerincest vagy gerinctelent, madarat, h�ll�t, k�t�lt�t, halat, �s embert ugyan�gy.
�gy az emberek, mivel nem az egyed�li faj a bolyg�n, milli�nyi egy�b �l� teremtm�nnyel osztoznak ezen a vil�gon, ahogy itt mind egy�tt fejl�d�nk.
Azonban az ember F�ldlak� az, aki hajlamos az uralkod�sra, �s gyakran �gy b�nik m�s F�ldlak� t�rsaival �s �l�l�nyekkel, mint puszta t�rgyakkal. Ez a fajizmus jelent�se. (BIK�K FESZTIV�LJA, SPANYOLORSZ�G)
A rasszizmus �s nemi megk�l�nb�ztet�s anal�gi�j�ra a fajizmus kifejez�s egy el��t�let, vagy elfogult viselked�s, a saj�t faj tagjainak jav�ra, �s m�s fajok tagjainak k�r�ra.
Ha egy l�ny szenved, nem l�tezhet erk�lcsi igazol�s arra, hogy visszautas�tsuk annak a szenved�snek a figyelembe v�tel�t.
Nem sz�m�t, milyen l�nyr�l van sz�, az egyenl�s�g elve azt k�v�nja, hogy valakinek a szenved�s�t ugyan�gy vegy�k figyelembe,
mint b�rmely m�s l�ny hasonl� szenved�s�t. A rasszist�k az egyenl�s�g elv�t azzal s�rtik meg, hogy nagyobb s�lyt adnak saj�t fajtatagjuk �rdekeinek, amikor konfliktus van az � �rdekeik,�s egy m�sik fajt�hoz tartoz�k �rdekei k�z�tt. A nemi megk�l�nb�ztet�sn�l az egyenl�s�g elv�t azzal s�rtik meg, hogy el�nyben r�szes�tik saj�t nem�k �rdekeit.Hasonl�k�pp, a fajist�k hagyj�k, hogy saj�t fajuk �rdekei uralkodjanak m�s fajok tagjainak nagyobb �rdekei felett.
A mint�zat minden esetben azonos. B�r az emberek csal�dj�nak tagjai k�z�tt elismerj�k a tisztelet erk�lcsi sz�ks�gess�g�t,
(minden ember valaki, nem valami), erk�lcsileg tiszteletlen b�n�sm�d l�p fel, amikor egy hatalmi kapcsolatban a hatalommal rendelkez� a kisebb erej�vel �gy b�nik, mintha csup�n t�rgy lenne.
�gy tesz a nemi er�szak elk�vet�je �ldozat�val. A gyereket b�ntalmaz� a b�ntalmazott gyerekkel. Az �r a rabszolg�val.
Minden egyes esetben a hatalmat birtokl� emberek kihaszn�lj�k a hatalom n�lk�lieket.
Lehet, hogy ugyanez igaz arra, ahogy emberek m�s �llatokkal, vagy m�s F�ldlak�kkal b�nnak?
K�ts�gtelen�l vannak k�l�nbs�gek, hiszen az emberek �s �llatok nem minden tekintetben egyform�k.
De az egyformas�g k�rd�s�nek van egy m�sik megk�zel�t�se.
Igaz, hogy ezek az �llatok nem rendelkeznek minden v�ggyal, amivel az ember igen; igaz, hogy nem fognak fel mindent,
amit mi emberek felfogunk; �s m�gis, nek�nk �s nekik van n�h�ny egyforma v�gyunk, �s felfogunk ugyanolyan dolgokat.
Az �lelem, v�z, hajl�k, t�rsas�g, �s mozg�sszabads�g ir�nti v�gy, �s a f�jdalom elker�l�se, e v�gyakon osztoznak a nem-ember �llatok �s az emberi l�nyek.
Meg�rt�s tekintet�ben: mint az emberek, sok nem-ember �llat meg�rti  a vil�got, amelyben �l �s mozog. K�l�nben nem maradhatna �letben.
Teh�t a sok k�l�nbs�g alatt ott az egyformas�g. Mint mi, ezek az �llatok is megtestes�tik a tudatoss�g rejt�ly�t �s csod�j�t.
Mint mi, nemcsak vannak a vil�gon, tudat�ban vannak annak. Mint mi, �k is pszichol�giai k�zpontjai egy �letnek, ami egyedi m�don a saj�tjuk.
Ilyen alapvet� szempontokb�l az emberek �gymond „n�gy l�bon �llnak”, egy�tt a sert�sekkel �s tehenekkel, csirk�kkel, �s pulyk�kkal.
Hogy t�l�nk mi illeti meg ezeket az �llatokat, erk�lcsileg hogyan kellene b�nnunk vel�k,ezek olyan k�rd�sek, melyekre a v�lasza vel�k val� pszichol�giai rokons�gunk
felismer�s�vel kezd�dik.

Ez�rt a k�vetkez� film bemutatja, hogy az �llatok hogyan szolg�lj�k �tf�le m�don az emberis�get …ha net�n elfelejten�nk.
A Nobel-d�jas Isaac Bashevis Singer az „Ellens�gek - Szerelmi t�rt�net” bestseller reg�ny�ben a k�vetkez�t �rta: „Amint Herman gyakran megfigyelte
az �llatok �s halak lem�sz�rl�s�t, mindig ugyanaz a gondolata t�madt: a teremtm�nyek ir�nti viselked�s�ben minden ember n�ci. Az az �ntelts�g, ahogy az ember �gy tud b�nni m�s fajokkal, ahogy neki tetszik, a legkir�v�bb rasszista elm�letekhez ny�jt p�ld�t, az elvhez, hogy a hatalom jog.”
A holokauszt hasonlat itt sz�nd�kos, �s nyilv�nval� is: az �l�l�nyek egyik csoportja egy m�sik keze �ltal gy�tr�dik.
B�r egyesek azzal fognak �rvelni, hogy az �llatok szenved�s�t lehetetlen �sszehasonl�tani a kor�bban �lt zsid�k�val �s rabszolg�k�val,
val�j�ban van egy p�rhuzam. �s e t�meggyilkoss�g rabjai �s �ldozatai sz�m�ra, az � holokausztjuknak k�zel sincs v�ge.
Henry Beston �rta a „The Outermost House”(Legutols� h�z) c�m� k�nyv�ben: „Az �llatokr�l egy m�sik, b�lcsebb,  �s tal�n rejt�lyesebb
elk�pzel�sre van sz�ks�g�nk. Az egyetemes term�szett�l t�vol, bonyolult lelem�nnyel �lve a civiliz�lt ember  a teremtm�nyeket tud�s�nak nagy�t�j�n �t vizsg�lja,
�s �gy felnagy�tva l�t egy tollat, az eg�sz k�p pedig torzul. Aty�skodunk felett�k t�k�letlens�g�k miatt, tragikus sorsuk miatt, hogy olyan m�lyen alattunk �lt�ttek alakot.
�s itt t�ved�nk, hatalmasat t�ved�nk.
Mert az �llat nem az ember m�rc�j�vel m�retik. Egy olyan vil�gban, ami a mi�nkn�l r�gibb �s teljesebb, kidolgozottan �s t�k�letesen mozognak �k,
olyan �rz�kekkel meg�ldva, amiket mi elvesztett�nk, vagy sosem �rt�nk el, olyan hangokkal �lve, amiket sosem  fogunk hallani. �k nem felebar�tok;
�k nem beosztottak; �k m�s nemzetek, akik az �let �s id� h�l�j�ban  �sszeakadtak vel�nk, rabt�rsakk�nt a F�ld  ragyog�s�ban �s vaj�d�s�ban.”

A k�pek, amiket l�tni fogsz, nem egyedi esetek. Ezek rutinszer�ek a kiskedvenck�nt, �s az �lelem, ruh�zat, sz�rakoztat�s,
�s kutat�s c�lj�b�l tartott �llatokn�l. Aj�nlatos a n�z� b�lcs d�nt�se.
AZ IGAZS�G H�ROM F�ZISA:
1. KINEVET�S
2. HEVES ELLEN�LL�S
3. ELFOGAD�S